Nyergesújfalu város

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Esztergomi kistérség
Lakosság: 7556 fő
Terület: 39.51 km²
Népsűrűség: 191,24 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 33

Fekvése

Nyergesújfalu fő utcája

Története

Nyergesújfalu és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Határában bronz- és római kori leleteket találtak. Itt található a Crumerum nevű római kolónia és castrum, és itt haladt el a Brigetiot Aquincummal összekötő fontos útvonal.

A település neve egy ideig Nyergedszeg, majd Újfalu (Nova villa) volt. A Nyergedszeg név a régi postaútvonallal függhet össze, mivel itt lóváltóhely és postaállomás volt. Ennek következtében sok nyerges (nyeregkészítő) lakott itt. Ezeknél a postakocsisok új nyereghez juthattak.

A község híres volt lótenyésztéséről és fuvarozásáról is. A helybeli, országszerte ismert, úgynevezett „gyorsparasztok” gyors lábú, kis parasztlovaikkal három óra alatt hajtottak Pestre.

A település a XV. században már erődített hely, s a török idők alatt is lakott volt. A felszabadító háborúk alatt azonban elpusztult, és így csak a postaállomás maradt lakott.

A Rákóczi szabadságharc alatt Rákóczi felesége (Hessen-rheinfelsi Sarolta Amália) és hívei itt szabadították ki az esztergomi császári várparancsnok által elfogott Bottyán Jánost, akiből Rákóczi egyik leghűségesebb híve lett.

A Duna jobboldalán fekvő Nyergesújfalu, és a szemközti parton levő Karva közt fontos átkelőhely volt. A kurucok ezen átkelőhely őrzése céljából a községtől Ny-ra, a Duna partján fekvő Sánc-hegyen az ekkor már romokban heverő erődöt helyreállították, és sáncokkal is megerősítették. Itt ált egykor a római castrum is, és a feljegyzések szerint az a francia hadmérnök, aki a megerősítés munkálatait vezette talált is itt több római leletet, s pénzérmét. 1707-ben azonban az erődben őrségen lévő németek árulása következtében a császáriak azt elfoglalták, és lerombolták. Egy mélyedésben még ma is láthható a vár alagútjának kezdő szakasza, és sarkain az ék alakú sáncmű.

A török és kuruc idők után a település is fejlődésnek indult. A Dunán 11-hajómalom működött, a határában később szenet is bányásztak, majd nagyarányú iparosodás kezdődött. Nyergesújfalu Ipartestületének elnöke egy ideig Kernstok Károly festőművész volt (1873-1940) aki hosszú éveket töltött itt. Egyik munkatársa és tanítványa Nyergesi János festőművész is itt élt, és Derkovits Gyula is járt az itteni művésztelepen.

A település nagy terjedelmű, mélyen D-re nyúló határa természeti szépségekben is igen gazdag. A Sánc-hegyről is szép kilátás nyílik a Dunára, és a környékre.

A településen hatalmas azbeszt-cementgyár, műszálat (danulont), szivacsot, celofánt gyártó Viszkozagyár, téglagyár, malom, halászati termelőszövetkezet működött.

1989-ben kapott városi rangot.

Pusztamarót

A földvár légifotója

Pusztamarót is Nyergesújfaluhoz tartozik, gondozott kövesút is vezet ide Nyergesújfalu-Bajna irányából. A középkorban itt állt a templomos lovagok („vörös barátok”) rendháza, és itt volt vadászkastélya Mátyás király sógorának, Hyppolit esztergomi érseknek.

Ide valószínűsítik a krónikák a Székely Bertalan által megfestett török időkből való Dobozi Mihály legendát is, mivel a krónikák szerint (Istvánfi krónika) érseki birtokon történt.

Nevezetességei

Római-katolikus templom és plébánia (barokk, 18. század második fele)
Nyergesi János Emlékház

Gazdaság

A Viscosa gyár főépülete távolról

Viszkózagyára egykor országos hírű volt. Azbesztcementgyár is működött itt.

Testvérvárosok

Neu Wulmstorf
Karlsdorf-Neuthard

Következő községek

További községek